Látnivalók
Barangolás Újfehértó épített örökségei között
Újfehértó központja az elmúlt évek város-rehabilitációs tevékenysége során látványosan megszépült. Utak, épületek, közintézmények újultak meg, modernizációs és korszerűsítő beruházások történtek.
Körültekintve Újfehértón, minden jelentős épülete legalább helyi védelmet élvez, és a közelmúltban felújításra került. Ezek, és a városközpont többi látnivalóját alkotó köztéri szobrok, emlékművek, valamint a Főtér évszázados gesztenyefasora élvezetes helytörténeti séta helyszínéül szolgálnak. A városkép meghatározó elemei a XIX-XX. század fordulóján épültek.
Városháza
A 18. század legvégére, és 19. századelőre kiteljesedő polgárosodó város egyik legjellemzőbb jegyét magán viselő egyemeletes középület a Községháza, ma Városháza. Az egykori piactér szélén állt a Városháza első épülete, mely ugyanazon helyen épült újjá 1905-ben. Erdődy Lajosdebreceni építőmester tervei alapján készült el az eklektikus stílusú, különösen impozáns épület, mely a város első emeletes épülete.
Kaszinó, ma Zsindelyes-Ház
Újfehértó Főterének ékköve, egyik legjellegzetesebb épülete. Erdődy Lajosdebreceni építőmester készítette. Jelenleg magántulajdonban áll, a Zsindelyes-Ház nevet viseli. Emeletén az épület múltjához méltóan ízlésesen és igényesen kialakított rendezvényterem és étterem működik. A földszinten a régi időkre is emlékeztetve üzlethelyiségek kaptak teret. Az eklektikus stílusú Kaszinó pezsgő polgári és kulturális élet színhelye volt. Könyvtár, hozzá kapcsolódó társalgó, olvasó- és játékterem, kávéház, étterem működtek itt, de fenntartottak egy színháztermet is. Később, 1945 után egy ideig kultúrotthon és könyvtár tevékenykedett benne, majd 1969-től áruház.
Zajti Ferenc Kulturális Központ Helytörténeti Gyűjteménye
Egy XIX. század második felében épült, egykor a Grünberger család tulajdonában álló boltíves tornácos kúriában 1995-ben nyílt meg a Városi Múzeum. Kiállításai az időszaki kiállítások mellett elsősorban helytörténeti anyagokat mutatnak be. Időszaki kiállításoknak a város több kiállítóhelyszíne is teret ad. A múzeum előtti szoborpark az Újfehértóhoz kötődő jeles személyeknek állít emléket: Nyúzó Mihály, II. Rákóczi Ferenc ezredeskapitánya, Rákóczi Pál országbíró, Szoboszlai Pap István református püspök, Zajti Ferenc történész szobrait tekinthetjük meg itt.
(cím: Újfehértó, 4244, Egészségház u. 2., tel: 42/290-600, Facebook: Újfehértói Városi Múzeum)
Kastélyból, Nonprofit Közösségi Szolgáltató Ház (NKSZH)
A településre jellemző kuriális építészet szép példája a jelenleg műemlék, az 1903-05 között a Nozdroviczky család tulajdonaként épült kastély, mely végül Nánássy család tulajdonába került. Az épület 1960-tól lánykollégiumként, majd gimnáziumi kollégiumként is üzemelt. 2014-es rekonstrukciót követően, Nonprofit közösségi Szolgáltató Ház kialakítására került sor az épületben. Nívójához illeszkedve díszterem, rendezvény- és tárgyalótermek, infokommunikációs terem, kiállítótér, civil terem, létesült, s nyújt változatos eseményeknek színvonalas helyszínt. Évszázados gesztenyefák tarkította parkja folyamatosan szépül és megújul a helyi lakosok és a látogatók örömére.
(cím: Újfehértó, 4244, Rákóczi út 2., tel.: 42/290-000, e-mail: varosuzemeltetes@ujfeherto.hu)
Görög katolikus templom
Az egykori faluban 1782-83-as összeírás szerint a lakosság kezdettől fogva görög vallású volt. Az 1740-es években állt már, az akkor még fából épült görög templom, s mellette parokiális ház. A jelenlegi templomot 1832-ben, tornya 1858-ban épült. Kis dombon áll a bizánci kereszt alaprajzú egyhajós, késő barokk falusi templom, homlokzati toronnyal. A jelenlegi neoromán és klasszicista stílusjegyeket magán viselő templomban az aranyozott és képekkel ellátott szószék 1830-ból való. A templom egyik legértékesebb darabja a dúsan aranyozott ikonosztázion 1913-ban készült, fehér zománcozással és szürke márványozással bizánci stílusban.
(Cím: Újfehértó, Vasvári Pál u. 14., 42/290-165)
Református templom
A város legrégibb épülete az 1754-ben épült, országos műemléki védelem alatt álló, késő barokk stílusú református templom. A jelenlegi kőtornyot 1795-1815 között állíttatta az egyház, melyet szélvihar, tűzvész okozta rongálás után helyreállítottak. Belső berendezése egyidős a templommal, kosár alakú szószékével, felette gazdagon faragott koronájával szintén a barokk kort idézi. A háromszintes, órapárkányos templomtorony 1983-ban tűzvészben megsérült harangja 2010-ben öntött harangra cserélődött. 1985-ben újjáépült 43 m magas templomtoronyban ma két harang található. A templomkertben három, XVII. századból származó szarkofág alakú sírkő található, olvashatatlan felirattal, egyiken aszimmetrikus virágmotívumos bevésés ismerhető fel.
(cím: Újfehértó, Petőfi Sándor út 47., 42/290-036)
Római Katolikus templom
Közvetlenül a Fő tér szomszédságában található az 1803-1814-ben épült templomunk. A templomot 1812-ben eredetileg „Mindenszentek” tiszteletére szentelték fel, ma a „Magyarok Nagyasszonya” tiszteletét hordozza. Eszterházy püspök Újfehértót önálló plébániává nyilvánította. A templom egyik leghíresebb látogatója Karol Wojtyla a későbbi II. János Pál pápa volt az 1970-es évek végén. Emlékét ma a templom egyik üvegablaka örökíti meg. A mai paplakot 1846-48-ban építette Kosztka István nagykállói építőmester. A templom egyszerű, késő barokk, boltozott teremtemplom, a hajóba beugró homlokzati toronnyal. Berendezései közül a főoltár késő barokk stílusú, a XVIII. század második feléből való. A plébániakertben az ismeretlen helyről idekerülő Nepomuki Szt. János szobra, illetve az 1962-ben létesített lourdes-i barlang található.
(cím: Újfehértó, 4244, Debreceni út 1., 42/290-078)
Zsidó temető
A zsidóság fontos szerepet játszott Újfehértó életében. A három keresztény felekezet mellett negyedikként a II. világháborúig megtalálható volt a zsidó vallású közösség is. Ittlétük elősegítette a város fejlődését, a polgárosodást. Az egykori „sorbót”, amely a Fő tér szélén állt elsősorban zsidó kereskedők számára épült. Az évszázadok folyamán több csodarabbi élt itt és vezette a hitközséget Újfehértón. Ilyen csodarabbi volt Hercka Halévi, akihez az egész országból zarándokoltak, őt követte itt Újfehértón Silbermann Ferenc, akinek sírja ma az egykori újfehértói temetőben található, sírja napjainkig zarándokhely. Gondozott, klasszikus kőpalánkkal bekerített temető áll a Kossuth úton sok síremlékkel. A temető nem látogatható.
(cím: Újfehértó, Kossuth Lajos u.)
Újfehértó csodálatos természeti kincsei
Városunkat kiterjedt terület veszi körbe, szántóföldek, erdők, gyepek, melyek rengeteg szépséget, különlegességet rejtenek a felfedezni vágyók számára, Újfehértó NATURA 2000-es területeinek nagysága jelentős.
Szikes Sóstó, Újfehértói Gyepek
A Szikes Sóstó, amelynek szárazabb időben rendszeresen előbukkanó, fehér színű tófeneke a város elnevezését is adta, országos jelentőségű védett természeti terület. Az évszakok és az időjárás váltakozásával több varázslatosan változatos képet is mutat: néha egybefüggő tónak látszik, s a fölötte röpködő madarakat csodáljuk, máskor virágba borul a gyepes, mint egy kis tündérkert.
Az 1900-as évek előtti lecsapolási állapotában három nagy kiterjedésű tó helyezkedett el Újfehértó területén. A tavak kiszáradási időszakai kereseti forrást nyújtottak a lakosoknak az összegyűjtött sziksó árusítása folytán, a tó pedig fürdőzési lehetőséget is adott a lakosoknak.
A terület ma is termálvizet rejteget a mélyebb rétegekben.
Újfehértó szikes területein számos védett növény és állatfaj is található, és jelentős számú madárfaj költ vagy pihen meg a területén.
Kihaltnak hitt cserjefaj egyedeire bukkantak nemrég Újfehértón: a csipkés gyöngyvesszőre. E ritka, sztyeppi maradványnövényünk magyarországi újabb előfordulásait a kétezres évektől tartják számon, melynek ismert egyedszáma nem éri el a húszat az országban.
Újfehértói Orchideás Rét
Újfehértó helyi védett területe. Több ezer példány virágzik teljes pompájában május-júniusban, mely különleges, csodás színfoltja a Szikesnek. A rét teljes egészében országos jelentőségű „ex lege” védett terület részévé vált, 1986-ban helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították.
Jégkorszaki löszfal, partifecskék
Újfehértón egy keskeny, viszonylag kis terület teljesen egyedülálló a Nyírségben. A szintén helyi védettséget élvező jégkorszaki löszfal felső rétegében védett partifecskék költenek. Az egykori hordalékkúp folyóvízi anyagát a Nyírségben a legtöbb helyen futóhomok fedte be. Feltárt fagyékek jelzik a pleisztocén üledékképződést.
Nagy-Vadas
Kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület, a pannon szikesek világa.Nyugat-Európa tájain ismeretlen jelenség, a felszín alatti vizek felszíni erős sófelhalmozódása, szikesedése. A Vadas-tó nagy kiterjedése és változatos környezete miatt kitűnő adottságokkal rendelkező kirándulóhely, és mivel nemzetközi madárvonulási útvonalon fekszik, kedvelt madármegfigyelő helyszín. Hazánk egyik legszebb és legérintetlenebb állapotában megmaradt szikes élőhelye.
Csörsz-árok, Ördög árka
Újfehértó területén keresztül húzódik a Csörsz-árok (más néven Ördög-árok), a Kárpát-medence minden bizonnyal legnagyobb emberi építménye. Szakértők véleménye megoszlik az eredetét illetően, de a legtöbb bizonyíték a késő római eredet felé mutat. A teljes árokrendszer L-alakban húzódik, teljes hossza 1260 km. Jelentősége túlmutat a mai ismertségén és elfogadottságán.
További részletek olvashatók a témában pl.: www.turautak.hu oldalon.
