Adó
Adóügyi Osztályhoz tartozó adóügyekkel kapcsolatos általános információk
Adóügyi Osztály
Újfehértó Város Polgármesteri Hivatal,
Szent I. u. 10, Földszint 1.sz 2.sz iroda
Személyes ügyfélfogadás helye: Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálat
Újfehértó, Szent István u. 6.
Ügyfélfogadás időpontjai: Hétfő: 8.00-13.00,
Kedd: 8.00-12.00,
Szerda: 8.00-17.00,
Csütörtök: 8.00-12.00,
Péntek: 8.00-12.00
Az önkormányzati adóhatóság elérhetőségei:
E-mail cím: ado@ujfeherto.hu
Telefonszám: +36 (42) 290-000/101, 102 mellék
Tájékoztató elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 1. § 23. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő adózó elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal. Gazdálkodó szervezetnek minősül: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.
A beadványok beküldésére az egyéni vállalkozók esetében az ügyfélkapu (KÜNY tárhely), a többi gazdálkodó szervezet esetében a cégkapu használandó.
Az önkormányzati adóügyekben az elektronikus ügyintézés helyszíne az Önkormányzati Hivatali Portál (OHP): https://ohp-20.asp.lgov.hu/
Az önkormányzati adóhatóságnál indítható adóügyek nyomtatványai https://ohp.asp.lgov.hu/ linken letölthetőek és elektronikusan beküldhetőek.
A magánszemélyek illetve az elektronikus adófizetésre nem kötelezett adózók az önkormányzati adóhatósághoz tartozó adóügyeik intézéséhez kapcsolódó nyomtatványokat személyesen a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán (Szent István u. 6.) szerezhetik be.
| Helyi iparűzési adó: | 68800013-11039165-00000000 |
| Építményadó: | 68800013-11088262-00000000 |
| Földbérbeadásból származó jövedelem: | 68800013-11039206-00000000 |
| Talajterhelési díj: | 68800013-11052135-00000000 |
| Helyi jövedéki adó: | 68800013-11100702-00000000 |
| Idegen bevételek: | 68800013-11036629-00000000 |
| Egyéb bevételek: | 68800013-11039213-00000000 |
| Bírság és végrehajtási költség: | 68800013-11039189-00000000 |
| Késedelmi pótlék: | 68800013-11039196-00000000 |
| Illeték | 68800013-11054869-00000000 |
Helyi iparűzési adó
Vonatkozó jogszabályok:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2020. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról,
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. §-a alapján a helyi iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, (telephelyén) kívül folytatja.
Az adó alanya a vállalkozó továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.
|
Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. |
|
. |
|
Vállalkozó: A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
|
|
A személyi jövedelemadó törvény szerint egyéni vállalkozó (azaz iparűzési adó alany): aa) ingatlan-bérbeadási, ab) a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében
b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); |
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni.
Az adó alapja általános esetben iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját.
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv. 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
Az adó mértéke a helyi adókról szóló törvény szerinti adóalap 2%-a.
Adóbevallást benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Adóbevallás benyújtás formája és módja:
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) 1. § 23. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő adózó - ide tartozik az egyéni vállalkozó is - az Eüsztv.-ben meghatározott módon, azaz elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal. Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézésre kötelezett az elektronikus ügyintézést biztosító szervek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben, így iparűzésiadó ügyben is. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
2021. január 1-jétől az adóalanyok - főszabály szerint - nem az önkormányzati, hanem csak és kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzésiadó-bevallásukat. Kizárólag az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) az iparűzési adóbevallási nyomtatványt papíralapon is benyújthatja, tekintve, hogy e minőségében nem kötelezhető elektronikus kapcsolattartásra. Amennyiben a magánszemély vállalkozó a papíralapú bevallás-benyújtást választja, akkor azt az önkormányzati adóhatósághoz teheti meg.
Az adóelőleg és az adó megfizetése
Az adózó az iparűzési tevékenység utáni adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg (jellemzően március 15. illetve szeptember 15.) Az adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza (jellemzően május 31-ig).
A befizetésére szolgáló számla Iparűzési adó beszedési számla: 68800013-11039165.
Az adóbevallás benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Az adózónak az iparűzési tevékenysége után az adóról a helyi iparűzési adóbevallást az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően május 31-ig) kell benyújtania. Az elektronikusan benyújtható adóbevallás elérhetősége: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján https://www.nav.gov.hu/ találhatók ÁNYK formátumban.
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az bejelentkezéssel, változás bejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az irat az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
A bejelentkezés, változásbejelentés:
|
A Htv. 42/E. pontja alapján az állami adó- és vámhatóság naponta, elektronikus úton megküldi az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerinti adatokat az adózó székhelye valamint telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére. |
Az iparűzési adó önadózáson alapuló adónem, így az iparűzési adó kapcsán döntés, határozat – határidőben történt teljesítések esetén - nem készül.
MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA
Vonatkozó főbb jogszabályok:
- 1990 évi C. törvény a helyi adókról,
- 2017. évi törvény az adózás rendjéről,
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról,
- 465/2017. (XII.28.) Korm rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól,
- 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testületnek 3/2015.(I.29.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról 2015. március 01. napján lépett hatályba.
E rendelet szerint magánszemélyek kommunális adóját kell fizetni annak a magánszemélynek, aki az önkormányzat illetékességi területén:
- lakás, beépítetlen belterületi földrészlet tulajdonjogával,
- nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az önkormányzat illetékességi területén lakás céljára szolgáló épület, épületrész,k telek (belterületi beépítetlen terület) tulajdonjogával , nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, Amennyiben az adótárgyat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, /az/ annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (Vagyoni értékű jog: pl. a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvet a használat joga, a földhasználat stb.).
Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok, azonban valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Megállapodás hiányában a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
Az adó mértéke, adótárgyanként a 3/2015. (I.29.) önkormányzati rendelet 1. számú mellékletében meghatározott adóövezetek figyelembevételével:
2015. március 01-től 2021. december 31.-ig
|
Településközpont |
Kisváros |
Kertváros |
Falusi |
Gazdasági |
|
13800 Ft/év |
13000 Ft/év |
12200 Ft/év |
9700 Ft/év |
12200 Ft/év |
2022.01. 01. napjától
|
Településközpont |
Kisváros |
Kertváros |
Falusi |
Gazdasági |
|
10350 Ft/év |
9750 Ft/év |
9150 Ft/év |
7275 Ft/év |
9150 Ft/év |
Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól
- a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész,
- a beépített belterületi földrészletnek az építményhez tartozó, az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészletet meghaladó földrészlet,
- az a belterületi beépítetlen földrészlet, amely lakóépülettel nem építhető be.
d) az a beépítetlen belterületi földrészlet, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint nem minősül teleknek és a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül nem megközelíthető.
Az előbbi négy pontban felsorolt esetben az adóalanyoknak nem kell adatbejelentést benyújtani.
Mentes az adó megfizetése alól egy lakás céljára szolgáló lakott építmény, építményrész után:
- az a magánszemély, aki tárgyév január 1-jéig betölti a 75. életévét és a lakcímnyilvántartás szerint az adó alapjául szolgáló ingatlanon rajta kívül más személy nincs bejelentve.
- az a házaspár/élettárs ahol a házastársak/élettársak egyike tárgyév január 1-jéig betölti a 75. életévét és az adó alapjául szolgáló ingatlanra a lakcímnyilvántartás szerint más személy nincs bejelentve.
- az az adóalany, aki tárgyév január 1-jéig betölti a 75. életévét és a lakcímnyilvántartás szerint az adó alapjául szolgáló ingatlanon rajta kívül csak olyan személy van bejelentve, aki tárgyév január 1-jéig a 75. életévét betöltötte.
Az előbbi három pontban felsorolt esetekben, az adatbejelentést és a mentességhez szükséges nyilatkozatot be kell nyújtani az adótárgyról és az adatbejelentés megfelelő pontjában jelölni kell az adómentesség jogcímét.
Bejelentési határidő:
Az adókötelezettség keletkezését, (változását, megszűnését) 15 napon belül az adóalany köteles bejelenteni (adóévet követő január 15-ig). A magánszemélyek kommunális adóját az adóhatóság a bejelentés alapján kivetéssel állapítja meg.
Befizetési határidő: a magánszemélynek az adót két egyenlő részletben, március 15-ig, és szeptember 15-ig kell megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az irat az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Magánszemélyek kommunális adója beszedési számlaszáma: 68800013-11039172.
TALAJTERHELÉSI DÍJ
Vonatkozó főbb jogszabályok:
- 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról,
- Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő- Testületének a talajterhelési díjról szóló 30/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelete,
- 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról,
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről,
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról,
- 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról,
- 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól,
- 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól.
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie önadózás keretében. A bevallást minden év március 31-ig kell benyújtani, és a bevallásban számított talajterhelési díjat ugyanezen időpontig kell megfizetni.
A talajterhelési díj bevalláson fel kell tüntetni:
- a bevallást benyújtó személyes adatait,
- a díjfizetéssel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
- a tárgyévben felhasznált vízmennyiséget.
A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.
A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójában, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, a meghatározott egységdíj mértéke (1200.-Ft/m3), valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó (1,5) határozza meg.
Mentességek, kedvezmények
Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szóló 30/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelete szerint mentes a talajterhelési díj fizetési kötelezettség alól az:
- akinek az ingatlana előtt a közcsatorna kiépítésre került, de arra rákötni amiatt nem tud, mert a gravitációs csatornánál jelentkező szintkülönbség miatt a tulajdonosnak házi átemelőt kellene kiépíteni.
A rendelet 3.§ (4) bekezdése értelmében mentesül a talajterhelési díj fizetése alól
(a) az az egyedül élő magánszemély kibocsátó, aki a tárgyév január 1-jéig betölti a 70. életévét és a talajterhelési díjfizetéssel érintett ingatlanán a lakcímnyilvántartás szerint rajta kívül más személy nincs bejelentve,
(b) az a magánszemély kibocsátó, aki a tárgyév január 1-jéig betölti a 70. életévét és a talajterhelési díjfizetéssel érintett ingatlanán a lakcímnyilvántartás szerint rajta kívül csak a házastársa vagy az élettársa van bejelentve, valamint
(c) a tárgyév január 1-jéig a 70. életévét be nem töltött magánszemély kibocsátó, amennyiben a talajterhelési díjfizetéssel érintett ingatlanán a lakcímnyilvántartás szerint rajta kívül csak tárgyév január 1-jéig 70. életévét betöltött házastársa vagy élettársa van bejelentve.
A 30/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelet szerint 50 %-os díjkedvezményben részesül az a magánszemély kibocsátó,a) akinek az ingatlanán kizárólag udvari vízvételi lehetőség áll rendelkezésre,
b) akinek az ingatlanán vízmennyiség mérő nem áll rendelkezésre, és emiatt a talajterhelési díj alapját átalány figyelembe vételével kell megállapítani.
Újfehértó Város Képviselő-testülete 2021. január 01. napjától újabb mentességekkel bővítette a meglévő talajterhelési díjmentességeket.
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az irat az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
ADÓ-ÉS ÉRTÉKBIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA
Vonatkozó jogszabályok:
1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről,
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról,
2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról,
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,
149/1997(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról,
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről,
2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról,
465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól,
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
A települési önkormányzat jegyzője az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre, külön jogszabályi rendelkezések alapján az illetékességi területén fekvő ingatlanról adó-és értékbizonyítványt állít ki. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az ingatlan, valamint a kérelmező pontos adatait, továbbá meg kell jelölni a felhasználás célját.
A kérelemhez csatolni szükséges dokumentumok:
- 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata,
- adásvételi szerződés eredeti példánya,
- az eljárási illeték befizetését igazoló postai csekkszelvény, vagy az átutalást igazoló banki bizonylat.
Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó-és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.
Ügyintézési idő
Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő: 8 nap.
Eljárás díja:
A bírósági végrehajtással összefüggésben kiadott, a hagyatéki, valamint a gyámhatósági eljáráshoz szükséges adó-és értékbizonyítvány kiállítása illetékmentes, egyéb célból kiállított adó-és értékbizonyítvány után 4000 Ft illetéket kell fizetni. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó-és értékbizonyítványt kérnek, az illetékek ezek számától függően, ingatlanonként, külön-külön kell megfizetni.
Az illetéket a kérelem benyújtásával egyidejűleg az Újfehértó Város Polgármesteri Hivatal Takarékbank Zrt.-nél vezetett 68800013-11054869. számú illeték beszedési számlájára kell megfizetni.
ADÓIGAZOLÁS
Vonatkozó jogszabályok:
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről,
2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról,
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,
465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól,
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
Az adóhatóság a nála vezetett adószámlák egyenlegének állásáról az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 126. §-a és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet 24. § (1)-(2) bekezdése alapján igazolást állít ki.
Az Art. 126. § (4) bekezdése alapján, ha az adózó valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amely az adóhatóság nyilvántartásában nem szerepel, az adóhatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadhatja.
Az adóhatóság az adóigazolást magyar nyelven állítja ki.
A Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon
a) az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy az állami adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását vagy annak hiányát,
b) a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, és
c) a végrehajtásra vagy a visszatartásra átadott köztartozásokat.
(2) A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.
Ügyintézési idő:
Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 6 napon belül kell teljesíteni.
Eljárás díja:
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiadása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletének VI. cím 2. pontja szerint illetékmentesek.
TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMADÓ
Vonatkozó jogszabályok:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről,
2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról,
2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról,
465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól,
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
Termőföld haszonbérbe adását jelenti, ha a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságát mező-, erdőgazdaság, illetve halászati hasznosításra átengedi.
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül. Ennek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályok 2018. január 1-jétől átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe. A termőföld bérbeadásából származó jövedelemadózási szabályait a személyi jövedelemadóról szóló törvény 73. §-a tartalmazza.
(1) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.
(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemély állapítja meg, a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál vallja be és fizeti meg (önadózás). A jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.
(3) Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek a termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.
(5) Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg.
(6) Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemély a (2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.
(7) A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be.
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
9.4. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok
9.4.1. Adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.
9.4.2. A magánszemély köteles a 9.4.1 pont szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik.
A jövedelem után az adó mértéke – ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 15 százaléka.
Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adói beszedési számla: 68800013-11039206.
Szükséges dokumentumok: bevallás
Eljárási illeték: Nincs
Ügyintézési határidő: 30 nap
FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK
A fizetési kedvezmények rendszerét az Art.198.§-201.§-a szabályozza.
198. § [Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése]
(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és
b) átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(
2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés
a) a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
b) a beszedett adóra,
c) a kifizető által a természetes személytől levont járulék,
d) az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany és a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.
(4) Természetes személy esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.
(5) Természetes személy vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során.
(6) Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.
(7) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
(8) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
(9) Ha a fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet benyújtó adózó a kérelem benyújtásakor megbízható adózónak minősül, a kérelmével egyidejűleg annak sürgősségi eljárásban történő elbírálására irányuló kérelmet (sürgősségi kérelem) is előterjeszthet. Sürgősségi eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. A sürgősségi kérelem benyújtásának késedelme esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
199. § [Automatikus részletfizetési kedvezmény]
(1) A természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket – évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül.
(2) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személy – a bevallás benyújtására előírt határidőig – személyi jövedelemadó-bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen ötszázezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb tizenkettő hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.
(3) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
200. § [Pótlékok fizetési könnyítés esetén]
(1) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani:
a) a kérelem benyújtása esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat véglegessé válásáig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
b) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű pótlékot.
(2) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pótlékot határozatban kell közölni, egyebekben arra a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
201. § [Adómérséklés]
(1) Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a kifizető által a természetes személytől levont adó- és járuléktartozás, valamint a beszedéssel megállapított adó kivételével –, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a mérséklést – az adózó teljesítőképességéhez mérten – az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.
(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.
(4) Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany és a Tao. tv. szerinti csoportos társasági adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.
Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.
A fizetési kedvezmény törvényi feltételeinek vizsgálata
A fizetési kedvezmény elbírálása során a hatóság mérlegeli a kérelemben előadott információkat, a hivatalból rendelkezésére álló, valamint a külső szervek nyilvántartásaiból elérhető adatokat, szükség esetén nyilatkozattételre szólítja fel az adózót, illetve kérheti az adózó által közölt adatok, körülmények okiratokkal történő alátámasztását. Az adatszolgáltatás minőségének függvényében ügyenként dönt az adóhatóság arról, hogy szükség van-e hiánypótlási, illetve nyilatkozattételi felhívás kiküldésére, illetve bekérje-e a nyilatkozatok alátámasztására vonatkozó okiratokat a tényállás tisztázása érdekében (különös tekintettel a mérséklési kérelmek elbírálására). Amennyiben az adózó valamennyi, az eljárás szempontjából releváns körülményéről nyilatkozik, a közölt jövedelmi adatokat a vagyoni körülményei is tükrözik, nem merül fel a jövedelem eltitkolás lehetősége, valamint az adózó által tett nyilatkozat nem áll ellentmondásban az adóhatósági és egyéb nyilvántartásokban szereplő adatokkal, akkor a helyt adó döntést megalapozhatja pusztán az adózói nyilatkozat is. Amennyiben az adózó a nyilatkozattételi felhívásnak nem tesz eleget, a kért adatokat nem közli, vagy a kért okiratokat nem küldi be, az adóhatóság az eljárást megszünteti, amennyiben a kérelem a felhívás teljesítésének hiányában nem bírálható el.
Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes előterjesztése esetén a mérséklési kérelemmel érintett tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni, mivel ennek hiányában – tekintettel arra, hogy az adóhatóság a döntésében a kérelemtől nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság akkor sem engedélyezhet ebben az eljárásában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított.
A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezései alapján illetékmentes.
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az irat az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
